Gyarmati Gáborral, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt Értékesítési igazgatójával beszélgettünk, aki ezen pozíció betöltését megelőzően több évtizedes vállalkozói, cégvezetői tapasztalatot is szerzett.
Gáborral is úgy kezdjük a beszélgetést, hogy ő sem tud és nem is szeretne általános igazságokat megfogalmazni, hiszen másképp érinti a helyzet a mikrovállalkozásokat, a KKV-kat, vagy a nagyvállalatokat, szektortól, cash-flow háttértől és vállalati kultúrától függően.
Stratégiai szempontból a nehéz helyzetbe került vállalkozásvezetők számára azt javasolja, hogy bár jelenleg valóban ez tűnik a legfontosabbnak, ne csak a pénzügyi stabilitás fenntartására fókuszáljanak, mert ez olyan döntésekhez is vezethet, ami versenyhátrányt okozhat a későbbiekben.
Mire figyeljenek a most bajba jutott cégek? Hogyan alakítsák ki a stratégiájukat?
A szakértő azt tanácsolja, hogy öt elem köré építsék fel a céges stratégiát:
1. Működőképesség biztosítása
Az üzleti folytonosság mellett nagy hangsúlyt kap most a munkatársak és ügyfelek egészségvédelme. Kritikus kérdés a vezetők felkészültsége, kompetenciája, hiszen sok esetben egy kontroll és jelenlét alapú vezetés helyett akarva-akaratlanul is a vezetők jó részének hozzá kell szoknia a bizalmon és teljesítményen alapuló közös munkához. Ehhez mindenképp érdemes az olyan vezetői készségek fejlesztése, mint az empátia, az érzelmileg megterhelő helyzetek kezelése, a visszajelzés adás online keretek között. Ugyanígy tanítani kell sok cégnél a hirtelen történt digitális átállással és a home office működéssel járó applikációk, eszközök használatát, a virtuális megbeszélések szabályait, a napi kapcsolattartás, delegálás és számonkérés megfelelő módját.
Ezzel kapcsolatban olvassátok a vonatkozó blogbejegyzést arról, hogyan menedzselhettek online értekezleteket: ITT.
2. Pénzügyi stabilizáció
Ha olyan anyagi helyzetbe került a cég, hogy a béreket csökkenteni kell, vagy akár meg kell válni a kollégáktól, akkor annak is több módja van. Gábor tapasztalata alapján, van olyan nagyobb KKV, ahol a tulajdonos-vezető mindenkit leépített, mert nem akarta vállalni a plusz költségeket, de olyan példát is hozott, amikor egy több 100 fős cégnél mindenki, konszenzusos alapon vállalta, hogy csökkentsék a fizetését, ezzel segítve a munkahelyek megtartását.
Sok múlik a vállalati kultúrán és az első számú vezető hozzáállásán. A szakértő szerint a jobb út, ha a vezetőség nyíltan kommunikál arról, mi az aktuális helyzet és miképp tud, tud-e egyáltalán a cég hosszú távon egzisztenciális biztonságot nyújtani a dolgozóknak. Munkaadó oldaláról végig a folyamat alatt kell gondoskodást biztosítani, nemcsak anyagi, de mentális gondoskodást is.
Az is egy szcenárió, hogy a munkáltató közös megegyezéssel felbontja a kollégákkal a meglévő szerződést, de azonnal köt is egy újat, akár ősztől. Így hitet tesz amellett, hogy hosszú távon számít a munkatársakra, vállalva annak is a kockázatát, hogy nem fognak visszatérni. De ha drasztikus lépésre van szükség, ez is egy járható, a partnerségre építő megoldás.
3. Piaci visszatérés
„Most a túlélés a legfontosabb, de a piaci visszatérésre ismét készen kell állnia a cégeknek” – fejtegeti Gábor. Ehhez most lehetőség van arra, hogy a kieső munkaidőben képezzék a munkatársakat, hiszen végre nem kell kivenni őket a munkából. Emellett pedig biztosítani kell a megfelelő állományt mind a volumen, mind a versenyképesség tekintetében.
„Ha vendéglátásban lenne érdekeltségem, most biztosan megkeresném az Ausztriából hazatért szakácsot, vagy a kiváló, munkáját elveszítő cukrászt. Itt a lehetőség, hogy a legjobbakat megszerezzük a piacról.”
4. Versenyképesség növelés
A szakértő szerint az újraindulást követő piaci felfutásra fel kell készülnie a vállalkozásoknak, mert addigra a korábbi piaci pozíciók már nem lesznek érvényesek.
„Meg kell ismerniük az új fogyasztói szokásokat, az ügyfelek megváltozott elvárásait, azaz meg kell érteni és ismerni, hogy mi lesz majd az új „normális”.”
5. Flexibilitás
A fentiek tükrében már látható, hogy a most nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak újra kell tervezniük az üzleti stratégiájukat, termék és szolgáltatás portfóliójukat, az átalakuló piacoknak és ügyféligényeknek megfelelően. Jó példa erre, amikor a korábban üzlethelyiséget, irodát kiadó vállalkozás coworking irodában gondolkodik.
Számos vállalkozás arra kényszerült, hogy újat tanuljon és kipróbáljon olyan dolgokat, amik korábban tabunak számítottak. Jó lenne, ha ezeket a tanulásokat be tudnák építeni az új működési módba. Ez a fajta flexibilitás szükséges ahhoz, hogy később növekedési pályára álljon a cég.
Vezetőként dolgozó szakértőink már korábban is elmondták a meglátásaikat a jelen helyzetről.
Gáll Péter a T.E.L.L. Szoftver Kft. tulajdonos, ügyvezetője: Tudatos válságkezelés
Barabás Botond lean menedzser: A túlélés záloga most az alkalmazkodás
Árváné Dr. Ványi Georgina, szervezet- és vezetőfejlesztő
Ha vezetőként szakértői támogatásra van szükséged, keress minket bizalommal. Egyéni és csoportos, nyílt vagy vállalkozásodra szabott humánfejlesztési megoldásokkal állunk rendelkezésedre!
A 2020. május 15-én induló kiscsoportos, online Együtt magadért! Vezetői Támogató Körhöz is lehet még csatlakozni!
Várunk szeretettel! Részletek és jelentkezés ITT.
by