Stabilan, akár a forgószélben is : a mentális állóképesség titka

Bár nem vagyok foci rajongó, be kell vallanom, ha néha látok egy meccset, aminek a végeredményét a büntetőpárbaj dönti el, akkor lélegzet visszafojtva figyelem, kinek sikerül gólt lőnie a kiélezett pillanatban.

A mentális állóképesség régóta ismert fogalom a sportpszichológiában, ahogy az is, hogy a megmérettetésekre pszichésen is felkészítik a versenyzőket.

A siker – legalább is a sportban – gyakran tényleg fejben dől el.

Vajon a fizikai adottságokon és a technikai tudáson kívül mi kell ahhoz, hogy egy játékos be tudja rúgni a 11-est? Mivel rajta múlhat a csapata győzelme, lényeges szempont, hogy stresszhelyzetben meg tudja-e őrizni a hidegvérét és a fókuszáltságát. Ezek mellett az sem elhanyagolható, hogy ki lesz elég bátor ahhoz, hogy vállalja a kihívást és ezzel együtt a kudarc kockázatát. Ki az, aki elhiszi, hogy képes rá, de azzal is rendben lesz majd, ha mégsem sikerül.

Összefoglalva: kell hozzá magabiztosság, a körülmények és az érzelmek feletti kontroll, kockázatvállalás, valamint teljesíteni tudni nyomás alatt is.

A mentális felkészülés a versenysport mellett mára más területeken is fontossá vált, hiszen mindenütt teljesítenünk kell, miközben vágyunk arra, hogy negatív stressztől mentes, elégedett életet élhessünk.

Biztosan te is tapasztaltad magadon és a környezetedben, hogy a pandémia időszaka másképp hatott az emberekre. Volt, aki gyorsan alkalmazkodott a körülményekhez, míg más hetekig nem találta a fogódzókat és rosszul viselte a bizonytalanságot. Volt, aki hetek alatt új stratégiai irányt tűzött ki és újraépítette a cégét, míg más teljes tagadásban próbálta tovább vinni azt és úgy, amit és ahogy addig csinált.

Visszatekintve néhány hónap távlatából:

• mit tapasztaltál magadon?
• Hogy viselted a változást és az azzal járó stresszt?
• Mit tettél, vagy épp nem tettél, hogy megoldjad a szituációt?
• Milyen érzéseid voltak mindeközben?
• Összességében hogyan értékeled a teljesítményed ebben az időszakban?
• Hanyast adnál a mentális állóképességedre?

A mentális állóképesség egy összetett személyiségvonás. Nemzetközi kutatások során azt találták, hogy a tudásukban és kompetenciájukban azonos szinten lévő résztvevők között – legyenek vezetők, sportolók, vagy diákok – a teljesítménybéli különbség 25%-a magyarázható a mentális állóképességgel. Mit jelent ez? Azt, hogy a mentális állóképességnek meglehetősen nagy szerepe van a stressz kezelése mellett a teljesítőképesség és az elégedettség szempontjából.

Miért fontos ez?

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség kimutatása szerint „minden 4. munkavállaló érintett és a munkahelyi hiányzások 50-60%-a köthető stresszhez kapcsolódó okokhoz.” Emellett itthon „a foglalkoztatottak 86%-a a kiégés tüneteiről számol be.” (Forrás: Mentális egészség a munkahelyen: a prevenció és tájékozottság fontossága) Ezek borzasztóan nagy számok!

Ha hiszünk a statisztikáknak, akkor munkaadóként a stressz csökkentését és a mentális jóllét erősítését prioritásként kell kezelni. Ehhez hozzájárul, hogy a munkavállalók egyre több gondoskodást és törődést várnak el a munkáltatóiktól. Az egyéni igényekre szabható wellbeing szolgáltatási csomagok – az egészségbiztosítástól a sporttámogatáson át a coachingig – sokasodnak a juttatási piacon.

Hogy illeszkedik a fentiekhez a Mentális Állóképesség mérés?

Ahányan vagyunk, annyiféleképp kezeljük a stresszt és a hirtelen változásokat.

Egy megbízható felméréssel azonosíthatjuk az egyéni mintázatokat, amihez aztán egy célzott és hatékony fejlesztési programot adhatunk.

A mentális állóképesség felmérés alapját az alábbi modell alkotja, amely 4 fő dimenzióból és 8 alskálából áll.

1) KONTROLL

• Helyzetek feletti kontroll mutatja meg, hogyan a nehézségek kezelése során mennyire vagyunk hatékonyak; pozitív, megoldáskereső-e a hozzáállásunk.

• Érzelmi kontroll méri az érzelmi tudatosságot, és hogy mennyire vagyunk képesek motiváló és energizáló hatással lenni magunkra és a környezetünkre.

2) ELKÖTELEZŐDÉS:

• Célorientáltság méri azt, hogy merünk-e ígéretet tenni magunknak és másoknak. Mutatja a sikerorientációt, a versenyszellemet és hogy mennyire függünk mások visszajelzésétől.

• Eredmény orientáltság képet ad arról, mennyire vagyunk lelkiismeretesek és megbízhatóak, milyen az önfegyelmünk, koncentrációs képességünk, amikor a kitűzött célokat kell elérni, azaz betartani, amit ígértünk.

3) KIHÍVÁS:

• -Kockázat orientáltság méri, hogy állunk a változáshoz és az újdonságokhoz, mennyire vagyunk rugalmasak; keressük-e aktívan a kihívásokat.

• Tanulás orientáltság megmutatja, mit teszünk, ha kudarc ér bennünket; tanulunk-e a tapasztalatokból és fejlődünk-e a nehézségek által.

4) MAGABIZTOSSÁG:

• Saját képességekbe vetett hit árulkodik az önbizalomról és önértékelésről.

• Interperszonális magabiztosság méri az asszertivitást, a társas helyzetek és konfliktusok kezelését.

A felmérés a fenti faktorok mérésével iránytűt ad az egyéneknek és a csapatoknak is ahhoz, hogy milyen hiedelmeik, attitűdjeik vannak a stresszel és a kihívásokkal kapcsolatban, mik a jelenlegi megküzdési stratégiák, amikre építhetnek és miben érdemes erősíteniük, ha szeretnének.

Ha fontos számodra a saját, vagy a csapatod mentális jólléte, és felkeltette a felmérés az érdeklődésed, keress minket bizalommal.